2015. december 23., szerda

Az ellopott karácsony története

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy Cinka aki családi karácsonyt tervezett . . . aztán . . . BUMM . . . a családja jól cserbenhagyta és csak mellékesen közölte, hogy nem jönnek. Már korábban leírtam a történetet, így mindenki képben van vele.

Tartottam magamban a lelket amennyire tudtam, az elején jól kibőgtem és kidühöngtem magam, aztán ezt félre is raktam, mondván messze van az még, én azért elmegyek, meg tudom csinálni.

De ahogy egyre jobban közeledett az ünnep, úgy lettem én is egyre rosszabbul. A hátam közepére sem kívántam az egészet, csak azért győzködtem magam, h a párom miatt mégiscsak el kéne menni. Aztán már ott tartottam, h random módon boldog családok láttán elbőgtem magam. Akkor tudtam, h nem szabad mennem. Nem akartam mindenki karácsonyát tönkretenni azzal, h én sarkokon bújkálok, mert sírok, vagy kifogást keresek, h miért nem megyek az aznapi programra. és nem akartam minden egyes pillanatban emlékeztetve lenni arra, hogy az én családom nincs ott. Úgyhogy egyik este leültem párommal és elmondtam neki, h én nem megyek. Persze nem örült neki, amit 100%-osan megértek, de nekem mintha egy mázsát vettek volna le a vállamról. A munkahelyemen is szóltam, h bocsi srácok, tudom last minute, de mégiscsak tudok dolgozni 25-ig ha kellenék. Így esett, hogy 5 napot végigdolgoztam, majd 1 nap pihi, majd megint 2 nap. Aztán lesz 5 nap nyugim itthon. Amit nagyon sajnálok az az, h kedvesemet megbántottam, de ha nem is érti, de legalább elfogadja, h nekem most erre volt szükségem. Idén nem tartok karácsonyt. Nincs a fa feldíszítve, mézeskalácsot csak házikóként csináltam, 24-én dolgozom, este pedig sonkás - gombás - fetás - kukoricás pizzát eszem majd, desszertnek lehet leöblítem egy kis Ben and Jerry's Cookie Dough fagyival. 25-én pedig takarítok, mosok, vasalok és megpróbálok húslevest főzni.

Lehet önzően hangzik, és tudom, h a kedvesem családja nagyon várt és mindent megtett volna, h ne érezzem a saját családom hiányát . . . de ez most nem ment. Szóval idén nekem nincs karácsony, mert ellopták. Kitörlöm, mintha meg sem történt volna. Jövőre persze úgy fog kinézni a lakás mintha Télapó gyára robbant volna fel benne, vagy lehányta volna egy karácsonyi unikornis. De ez most nagyon fáj és jobb ha egyedül vagyok.

Oh, és a jövő évi mottóm: Sz*rj le (majdnem)mindenkit és próbálj meg kevesebbet törődni másokkal! ( Persze csak azokkal akik nem érdemlik meg )

2 megjegyzés:

  1. Drága Cinka! Ismeretlenül is fogadd baráti ölelésem! Tudom mit érzel, hasonló családnak örvendhetek én is. A családot nem lehet megválasztani, és nem fogsz tudni örömet okozni nekik, ha ők nem partnerek. Állj föl és rázd meg magad! Mindenki saját magát teheti csak boldoggá! Légy boldog és akkor akik igazán szeretnek téged és megérdemlik is boldogok lesznek! Aki pedig nem, az nem is érdemli és ezen nem fogsz tudni változtatni! Üdv:Gabi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Az lesz. Próbélok nem törődni velük. Csak az a baj ( nem baj ), hogy szeetek másoknak örömet okozni és ilyen kis hülye gondoskodó a természetem. Majd igyekszem csak a legfontosabb emberekkel törődni, de hát az ember azt hinné, hogy abba a körbe a családja is beletartozik.

      Törlés