2012. augusztus 11., szombat

Kicsit szomorkás

... a hangulatom máma . . .

Párom szerint érzékenyebb vagyok az átlagnál, amivel egyet is értek, viszont ezt szeretem mélyen magamban elrejteni, lehetőleg úgy, h mások ne lássák. Többnyire jól is megy, ettől függetlenül kicsit nehéz mindig az erős Cinkát mutatni kifelé. De gondolom ezért nem aggódnak értem különösebben a barátaim, úgy vannak vele, h ugyen ez meg se kottyan neki, majd megint feláll. Szval nehezen teszem magam túl bizonyos dolgokon, most pl a kutyusbolttal történteken.

Tudom, h valszeg nem ez volt megírva és majd jön jobb és minden megoldódik és bla-bla-bla, de először is ez most nem vígasztal, másodszor pedig "mikor"? Megint egy helyben toporgok és ezt utálom. Végre úgy éreztem elindultam vmerre, erre tessék, megint megálltam. Ráadásul nem önszántamból, nem mintha az jobb lett volna.

A tervekkel nem volt baj. Tervezés és lista megszállott vagyok. Ha megmaradt volna a munkám akárcsak heti 3 napban akkor tartani is tudtam volna a dolgokat. De így most ugrott minden. És nem a telefonra gondolok, mert elvagyok a mostanival is, igaz olyan halk, h alig hallok benne vmit még a szoba csendes magányéban is. Olyan dolgokra gondolok mint születésnap, évforduló, karácsony. Oh, a karácsony. Már kész a lista ( kb 2,5 hónapja ), h kinek mit szerettem volna. És olyan jó lett volna hazamenni decemberben. Az egyetlen ünnep amit szeretek az a karácsony és megvalósítható lett volna, de most puff neki, mert ki tudja mikor lesz megint munkám. Nem a honvágy miatt, mert pont ma mondtam páromnak, h az nincs. Persze jó lenne hazalátogatnia  város miatt is, de vhogy az ország nem hiányzik, csak az ott maradt szeretteim. Nagyon hiányzik néhány ölelés az otthoniaktól, pláne nagyimé. ( Cuki volt szilveszter este a macis pizsijében a fejdísszel. :D )


Néha így is úgy érzem, h egyesek bizonyos elvárásokat támasztanak felém én pedig csak bukdácsolok és nem teljesítek, csak csalódást okozok. Olyan mintha egy kis hang lenne a fejemben ( persze csak képletesen, szerencsére még nem hallucinálok :D ) naponta többször is elmondaná, h "ezt elcseszted"!

Egyébként a London-ba költözés a barátságok tesztelésére is kiváló volt. Néhányan lekerültek a listáról,  de jöttek helyettük újak. Azért jó tudni, h egyeseknek elég bebetonozott helyük van rajta. :) Hogy csak kettőt említsek: ...



Azért mert vki elköltözik attól még lehet tartani a kapcsolatot. Lehet az egy sima FB üzenet is, h hello mizu, hogy vagy? De akkor is törődés és kiba... jólesik az illetőnek aki X ezer km-re van. 
Köszönöm a régieknek akik megmaradtak és az újaknak akik csatlakoztak. :) 

9 megjegyzés:

  1. Ne búsulj a barátok miatt. Aki menni akar az megy, és az nem volt igaz barát. Két "legjobb" barátnőm is közölte velem, hogy elszálltam mióta kint vagyok, csak egy buxtoni egyetemre járok (egyébként university of Derby) és hogy hibát hibára halmozok.... Rosszul esik, mert nem tettem rosszat nekik, de sajnos ez van.
    Egyszer kitettem FB-ra hogy van-e otthon Cadbury csoki. Azért írtam ki, mert pont mentünk haza, és ezt akartam vinni a csajoknak. Az egyik a legjobb barátnők közül, otthon megkérdezte, hogy hogy van pofám megkérdezni van-e otthon Cadbury csoki, hát az otthoniak már nem is jók? nem bírom ki Cadbury csoki nélkül???

    Úgyhogy az ilyenekkel nem lehet mit tenni, csak elfelejteni őket.

    A munka miatt se görcsölj, lesz majd valami :)

    + Magadnak bizonyíts, ne másnak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálam egy több mint 10 éves barátságnak lett vége, nagy részben azért, mert szerinte nem illünk össze a párommal. Mondja ő mint "nagy párkapcsolati szakértő". :)

      Szerencsére azt még nem kaptam meg, h elszálltam volna de ami késik . . . tuti beszól majd vki.

      A bizonyítással csak az a gond, h hiába tudom, h semmi közük hozzá akkor is úgy érzem csalódást okozok. Az ész és az érzelem sosem jöttek ki jól. :)

      Törlés
  2. Hah, ottvagyok ottvagyok. :)
    Aranyos vagy hogy igy gondolod, en is hasonloan, bar neha olyan jo lenne pletyizni errol arrol. :)
    Imadlak, es tenyleg koszonom hogy ezt igy gondolod. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ott bizony. :)))
      Ígérem ha bármikor is hazaugrok elmegyek hozzád Kecskemétre pletyizni.

      Törlés
  3. Nem beleszólásként, csak eszembe jutott, hogy nem lehet valami tanfolyamra járni, amíg munka akad?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem rossz ötlet, már én is gondoltam rá, de sajnos a tanfolyamot is fizetni kéne valamiből. :( Ráadásul ami érdekelne az drága, olyat meg nem végzek el amit később úgysem használnék.

      Törlés
  4. A legjobb otlet onkenteskedni, amig munka nincs.
    Minden charity shopban szivesen latjak az onkenteseket, es jo referencia kesobb barmilyen eladoi munkahoz.

    VálaszTörlés
  5. Ez az önkéntesség tényleg nem rossz, emberek között vagy,referencia, és hátha hallasz ezt-azt munkaügyileg is.

    VálaszTörlés
  6. Remélem, azért már szűnik a szorkás!

    VálaszTörlés