Gyors készülődés után irány Victoria Station, vettünk olvasnivalót, mert 2 órás az út, megvettük a jegyeket ( összesen kettőnknek £65 ), beszereztünk némi regelinek valót és 8:52-kor indult is a vonat.
11 körül megérkeztünk Dover-be. Első célpont hajós túra. Neten kinéztük, £8 / fő, 40 perc. Ennyiért jónak tűnt. Sétáltunk kicist a városban, majd lementünk a kikötőbe megkeresni az irodát. Megtaláltuk, de nem volt vmi bizalomgerjesztő. Gyakorlatilag csak egy bódé volt, de mindegy. Délre odamentünk a másik irodájukhoz ( újabb összetákol bódék ) mondjuk, h a hajókirándulásra jöttünk. Melyikre? Amelyik délben indul. Jah hát az most nem indul, mert nincs itt a kapitány. Majd csak délután 4-kor lesz a következő. Hurrá, mindegy, vagy visszaérünk vagy nem.
Tovább sétáltunk a parton, lementünk a vízhez is. Nézelődtünk. Eléggé kihalt a város ahhoz képest, h nyár van és hétvége. Turista is alig volt. Ráadásul sok üzlet zárva, bedeszkázva az ablakok. Kicsit olyan mint vmi szellemváros, de azért cuki.
Maradtunk a parton és elindultunk a sziklákhoz. Közben néztük a nagy kompkikötőt. Kerestem Kühne-s kamiont, de nem találtam, csak MSC hajót láttam. :))) Hamar megtaláltuk a sziklákhoz evzető utat is. Nem mondom, h boldog voltam mikor kiderült, h gyalog tudunk felmenni. Azt hittem legalább egy darabig megy valami helyi busz, hiszen mégiscsak ez a helyi látványosság. Fejben kicsit káromkodtam és elindultunk felfelé. Igazából csak az zavart, h nem tudtam róla előre. Szeretek felkészülni a dolgokra. :) No meg akkor lehet, h inkább a hátizsákomat vittem volna a cuki kutyás helyett, nem mintha nehéz lett volna. Kivételesen nem volt az. Hála páromnak akinek viszont ott volt a hátizsákjában 6 szendvics és 2 üveg víz. :) Az út eleje eléggé meredek dombos ( nekem legalábbis ), de így visszatekintve annyira nem is volt vészes.
Elég sokszor megálltunk mivel a kilóimat elég nehéz felcipelni, h nem vok hozzászokva bérmiféle mozgásformához és persze fényképeztünk is, néztük a kikötő hajókat. Elég nagy a kompforgalom. Aztán végre megláttunk egy táblát:
Hurrá, már nem vagyunk messze, gondoltuk. Rosszul gondoltuk. A távolság nagyobb része még bőven hátravolt, viszont volt vmi túristaközpont szerűség ( kávézó, shop, mosdó ) és parkoló, szval odáig autóval is fel lehet menni. Itt egy kicsit megpihentünk és elkezdett fjni a fogam. Na nem az amivel dokihoz mentem hanem egy a másik oldalon. Szerencsére fel voltam készülve, egy fél patika volt nálam, probléma orvosolva, 10 perc múlva ismét úton voltunk. Újabb dimbes-dombos rész a "part" mellett és már a sziklákat is láttuk. Hűűűű, hát nagyon szépek. Meg az egész látvány ami ott van. Gyönyörű zöld minden, fehér sziklákkal, kék vízzel. Mintha valami erdei mese helyszínére érkezne az ember.
Kicsit leültünk a suikla szélén és fényképezkdetünk és feltöltődtünk kalóriával is. Aztán mentünk tovább, mert a világítótornyra is kíváncsiak voltunk.
A nyulat még barátnőmtől kaptam pár éve és persze London-ba is költözött velem. Mivel van utazó nyulas Masada-s képem, gondoltam most Dover-i nyulas kép lesz. :)
Újabb kutyagolás után végre megérkeztünk a világítótoronyhoz.
Először a kisboltban jutalmaztuk meg magunkat egy kis jégkrémmel, miközben a tájban gyönyörködtünk.
Aztán benéztünk a toronyba is, ahol 2 idős néni volt és közölték, h ha szeretnénk körbenézni jobban akkor jegyet kell vennink a kisboltban ( ami egyben szuveníres is ). A torony teteje egyébként le van zárva, oda nem lehet felmenni, szval így inkább kihagytuk. Egy kicsit csalódás volt, eleve, h jegyet kell venni, másrészt ez a menj vissza a boltba. Nem mintha nagy távolság lenne, de sehol sincs kiírva, h 1: vegyél jegyet, 2: a jegyet a boltban vedd meg. Na mindegy, kis nézelődés után elinduétunk visszafele. Viszont egy másik utat néztünk ki és milyen jól tettük. Jóval síkabb terep, igaz nem a parton megy, de így sokkal gyorsabban haladtunk. Visszafele mindenképp a bolt melletti kis betonutat javaslom. ( Boltból ki, balra, balra, nagy kövek mellett el, betonút ). Még vissza visszanéztünk és a vége felé is új úton mentünk, így viszont láttunk nyuszikat is. :)))
Itt épp nyúlra vadászom ( szigorúan csak fényképezőgéppel )
Időben érkeztünk a vasútállomásra is 16:50-kor, 17:05-kor indult vissza a vonat. :) Elfoglaltuk helyünket mikoris érkezett egy kis család 3 gyerekkel amiből 2 persze veszekedett, így átültünk. ?Majd a következő megállónál felszállt egy fiatal pár kb 1,5 éves kislánnyal aki kb végighisztizte az utat. Még jó, h párom elég könnyen el tud aludni, habár azért "kissé" zavaró mikor anyuci is dobol a műanyag flakonnal az asztalon apuci meg énekel. Nálam volt ipod, hangerő fel, alvás majdnem Victoria-ig. :) Gondolom mondanom sem kell, h mennyire elfáradtunk. Vacsorakészítéshez már nem volt kedvünk, így a sarki pizzéria jól járt. 2 XL pizzát hoztunk haza. Én nem bírtam megenni, de legalább maradt 3 szelet reggelire. Ma még szinte ki sem szálltam az ágyból. Az a 18 km megtette hatását. :)
Jól belecsaptatok a lecsóba azzal a 18 km-rel tényleg!:) Csodaszép a hely, jók lettek a fotók!
VálaszTörlésA nyúl pedig gigalájk!:)
VálaszTörlésHűűű, tényleg nagyon szép hely! Jó, hogy elmentetek.
VálaszTörlésCsodás hely, mesés!
VálaszTörlésÉn is voltam egyszer Doverbe még 2007-ben, de akkor csak lementünk a partra a turista csoporttal. Néha megéri "meghalni" egy kirándulás során azért, hogy ilyen gyönyörű tájat láthass :) Sajnálom, hogy London is 2 órányira van tőlünk, nem hogy még Dover :(
VálaszTörlés