Cinka menni világgá . . .: Élménybeszámoló

Hűha, hát egy kicsit tényleg eltűntem, ritkán van, hogy 1 hónapig ne írjak semmit. Az elején időm nem volt rá ( vagy netem otthon ) utána pedig túl lusta voltam nekiállni.

Na szóval, otthonlét.
Június 18-án kedden reggel megérkezett a pénz HMRC-től, adóvisszatérítés £333. Nem kicsit örültem neki. Gyorsan el is mentem még shoppingolni. :) Majd hazamentem, még kicsit játszottam a bőröndökkel, nem kicsit aggódva, hogy beleférjek a 23 kg-s súlyhatárba, de szerencsére minden rendben volt. A végén 22.27 kg volt. Plusz a kézipoggyász 11 és a laptoptáskát inkább le sem mértem. Szóval rendesen fel voltam pakolva. A bőröndöt természetesen lefóliáztattam, inkább fizetek £9-ot mintsem nyitáskor a fél csomag hiányozzon, mert kedves magyar reptéri munkások úgy gondolják, ingyen van, szabad a vásár. Csak azért, mert vki külföldön dolgozik, vagy van pénze nyaralni nincs joguk elvenni más tulajdonát, mert neki nem telik rá. Ráadásul néha olyan dolgokat lopnak el mint sampon, tusfürdő. Gusztustalan. A lényeg, h rendben megérkeztem, folyosó mellé folaltam helyet, hogy minél hamarabb kijussak a gépből. A bőröndöm a szalagon kb az 5. volt. Irány ki. Itt ért a meglepetés, hogy Bejja barátnőm sehol. Jah, a telefonom pedig nem működik. Mert ugyan az Orange honlapján az van semmit sem kell állítani, vagy kérvényezni, de hát persze mégis. Szerencsére free wifi volt, úgyhogy pár percen belül megtalált Kata barátnőmmel együtt aki meglepiből kijött, meg persze a párja volt a fuvaros. ( A srác mellesleg nem kicsit volt bunkó, ellenszenves, de mindegy, gyakran nem kell vele találkoznom szerencsére. )

Puszi, ölelés, miegymás, irány haza, mama nagyon örült nekem, kicsit pityeregtünk, beszélgettünk még kb 1,5 órát némi palacsintázás közben, aztán ágyba zuhantam.

Másnap reggel korábban kimentem a pályaudvarra, mert Bogyó barátnőmmel találkoztam, utána mentem anyához. Jajj, nagyon jó volt végre megnyünyörgetni az ebeket. Olyan kis cukin futottak oda hozzám. Mr Woods ordított, Pöti pedig folyton bújt. :))) A bagoly is cuki volt, habár sztem nem voltam neki szimpi, és a laptop töltőmet is lekakilta. Thx Műzli ( anya Bagó-nak hívta, de nekem arról a cigi ugrik be elesőre így én eleneveztem Műzlinek )

Jah, mellesleg nem kicsit volt meleg otthon, átlag 35 fok, de jobban tűrtem mint amire számítottam.

Szóval szerdán kimentem anyához, csütörtökön vissza Pestre, dálután Csilla barátnőmmel találkoztam. Volt Kuehne-s munkatárs. Nagyon jó volt csacsogni egy kicsit. Egy nagyon szép kávézóban voltunk, az egyetlen ami kicsit rontott az élményen az a 3 asztallal arréb lévő anyuka aki behozta a beteg gyerekét aki visszaöklendezte a sütit és vizet az asztalra amit utána nem fertőtlenítettek, csak letöröltek. No komment!

Pénteken reggel a húgommal találkoztam, nagyon megnőtt a drágám és olyan kis szép. Aztán hazamentem, átöltöztem, irány át Bejjához, ajcsiátvitel Lalának és Melinek, délután Lord látogatás és nagy örömünkre igen a miénk a kutty. Augusztus 3-án indul Budapestről. Estefele Timi tali ( szintén volt Kuhne-s munkatárs ), majd ismét Bejja, kicsit séta a városban, majd haza.

Szombaton reggel Krisztivel strandra mentünk volna, merthát anya ugyebár nem csinálta meg a medencét, miért is tette volna, 15 hónap után hazamegyek, ez volt az egyetlen kérésem, és 35 fokos hőség van a nyár meg nagyon nem jellemző Londonra, strandok gyakorlatilag nincsenek ( mármint olyan színvonalasak mint otthon ). Szóval mindenképp meg akartam mártózni a vízben. Naná, hogy szombat reggel elkezdett szakadni az eső. Hamar elállt, de akkor meg már úgy voltunk vele, h nem. Az Örs-ön találkoztunk, fagyiztunk, shoppingoltunk ami igazából annyiból állt, hogy megvettem a Pilóta Keksz, Túró Rudi, karamella dolgokat illetve Bejja szülinapjára egy lufit. És magamat megleptem egy könyvvel.

Délután ismát haza, tusolás ( naponta x-edik alkalommal, mert a meleget csak így lehetett kibírni ), majd készülődés az estére. 7-re Bejjánál voltam, örült az ajcsiknak. közben gyűlt a nép, 9-kor irány Szeparé. Nem vagyok egy bulizós típus, mindegy, amíg én ott voltam inkább csak beszélgetés ment, persze nem ismertem senkit kb 3-4 emberen kívül. Én egész időben leléptem, mert éjfélre már otthon voltam. Szerencsére mindenből elértem az utolsót ( villamos és busz ).

Vasárnap délelőtt semmttevés, majd ismét játék a bőröndökkel :) és irány a reptér mamával.

Összességében jó volt az otthonlét, rosszabbra számítottam, de legközelebb tuti, hoyg meghosszabbítom 2-3 nappal, mert így besűríteni mindenkit . . . és apával nem is találkoztam, mondjuk az egy másik téma. Hagyjuk. Szóval szép volt, jó volt, legközelebb hosszabbra tervezem. És legközelebb jó lenne párommal menni és kicsit tényleg magunkkal is foglalkozni, várost nézni, utazni.