A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lord. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lord. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. január 9., hétfő
2017. január 4., szerda
Búcsú Lordtól
Sajnos elérkezett az elkerülhetetlen.
Már nagyon fáradt volt és nagyon nem érezte jól magát.
A napi séták ( 10 méteres bicegések és sokszori összeesések ) mellett itthon is csak az ágyán volt, mert már nem tudot felállni és átlag 6 alkalommal pisilt be.
Folyamatosan cseréltük alatta a training padet és mosdattuk & törölgettük le, de már csak nyűszögött, sehogy sem volt jó neki.
Eredetileg januárban kísértük volt utolsó útjára, de az utóbbi időben olyan rohamosan romlott az állapota, hogy nem lett volna fair vele szemben ha magunkkal tartjuk.
Így egyeztettünk az orvossal, átcseréltem a szabadnapomat és december 30-án átsegítettük a Szivárványhídon.
Sztem ennél nehezebb dolgot még nem kellett tennem. Búcsút venni egy baráttól & családtagtól úgy, h neki nincs beleszólása nagyon nehéz, de nem volt más választásunk. Orvosilag mindent megtettünk amit csak lehetett és láttuk rajta, h ez már neki sem jó.
A karácsonyt szerencsére még velünk töltötte, csak úgy potyogtak a nasik az égből és sült bárány volt vacsorára, utolsó napján pedig steak ebédre. November óta már nem figyeltünk oda a súlyára. Persze nem etettük túl, de ha egy kicsivel több táp kerül a tányérjába vagy repült még 1-2 sajtos kutyakeksz, na bumm.
Délután érkezett Filipe, Lord orvosa egy asszisztenssel. Alá kellett írnom egy papírt, nem is láttam mit mert a könnyektől nem láttam semmit.
Elmondta, h mire számíthatunk ( nagy sóhaj, pisi & kaki, hiszen az izmok elernyednek, kisebb rángatózás a szem és száj körül ). Először beültették neki a branült ( szegénykémnek olyan rossz a vénája, h csak második próbálkozásra tudták ), majd kaptunk még egy kis időt, h mégegyszer elbúcsúzzunk tőle.
Végig zokogtuk az egészet, de az nyugtat minket, h itthon történt az ágyán, nyugalomban, minket látott utoljára, végig mellette voltunk és simiztük. Franky ölébe hajtotta a fejét és elaludt. Nem igazán jó szó rá, de "szépen" ment el. Habár akkor is szörnyen éreztem / érzem magam és nem győztem bocsánatot kérni tőle, h ezt tettük, de nem volt más választásunk.
Nem sokkal később megérkezett Eszter ( Lola gazdi ) és elvitt minket kocsival Essex-be, merthogy az egyetlen krematórium ami nyitva volt az év végén és ahova nem kellett időpont és még nyitva is voltak estig csak jó 1 óra autózásra volt. Mert persze felvételt aznap nem csináltak. Szóval még autóztunk nem keveset a jó kis angol ködben.
Nagyon segítőkészek voltak mikor megérkeztünk. Van egy külön kis ravatalozó ahova vihettük, elbúcsúzhattunk tőle majd egy külön szobában megbeszéltük a további dolgokat, mint hamvasztás, urna, hamvak visszaszállítása. 5 nap telt el, remélem hamarosan "hazajön".
Nagyon - nagyon hiányzik :(
Még mindig elbúcsúzom tőle este ha aludni megyek és a kedvenc plüss békája ott van az éjjeli szekrényemen.
Már nagyon fáradt volt és nagyon nem érezte jól magát.
A napi séták ( 10 méteres bicegések és sokszori összeesések ) mellett itthon is csak az ágyán volt, mert már nem tudot felállni és átlag 6 alkalommal pisilt be.
Folyamatosan cseréltük alatta a training padet és mosdattuk & törölgettük le, de már csak nyűszögött, sehogy sem volt jó neki.
Eredetileg januárban kísértük volt utolsó útjára, de az utóbbi időben olyan rohamosan romlott az állapota, hogy nem lett volna fair vele szemben ha magunkkal tartjuk.
Így egyeztettünk az orvossal, átcseréltem a szabadnapomat és december 30-án átsegítettük a Szivárványhídon.
Sztem ennél nehezebb dolgot még nem kellett tennem. Búcsút venni egy baráttól & családtagtól úgy, h neki nincs beleszólása nagyon nehéz, de nem volt más választásunk. Orvosilag mindent megtettünk amit csak lehetett és láttuk rajta, h ez már neki sem jó.
A karácsonyt szerencsére még velünk töltötte, csak úgy potyogtak a nasik az égből és sült bárány volt vacsorára, utolsó napján pedig steak ebédre. November óta már nem figyeltünk oda a súlyára. Persze nem etettük túl, de ha egy kicsivel több táp kerül a tányérjába vagy repült még 1-2 sajtos kutyakeksz, na bumm.
Délután érkezett Filipe, Lord orvosa egy asszisztenssel. Alá kellett írnom egy papírt, nem is láttam mit mert a könnyektől nem láttam semmit.
Elmondta, h mire számíthatunk ( nagy sóhaj, pisi & kaki, hiszen az izmok elernyednek, kisebb rángatózás a szem és száj körül ). Először beültették neki a branült ( szegénykémnek olyan rossz a vénája, h csak második próbálkozásra tudták ), majd kaptunk még egy kis időt, h mégegyszer elbúcsúzzunk tőle.
Végig zokogtuk az egészet, de az nyugtat minket, h itthon történt az ágyán, nyugalomban, minket látott utoljára, végig mellette voltunk és simiztük. Franky ölébe hajtotta a fejét és elaludt. Nem igazán jó szó rá, de "szépen" ment el. Habár akkor is szörnyen éreztem / érzem magam és nem győztem bocsánatot kérni tőle, h ezt tettük, de nem volt más választásunk.
Nem sokkal később megérkezett Eszter ( Lola gazdi ) és elvitt minket kocsival Essex-be, merthogy az egyetlen krematórium ami nyitva volt az év végén és ahova nem kellett időpont és még nyitva is voltak estig csak jó 1 óra autózásra volt. Mert persze felvételt aznap nem csináltak. Szóval még autóztunk nem keveset a jó kis angol ködben.
Nagyon segítőkészek voltak mikor megérkeztünk. Van egy külön kis ravatalozó ahova vihettük, elbúcsúzhattunk tőle majd egy külön szobában megbeszéltük a további dolgokat, mint hamvasztás, urna, hamvak visszaszállítása. 5 nap telt el, remélem hamarosan "hazajön".
Nagyon - nagyon hiányzik :(
Még mindig elbúcsúzom tőle este ha aludni megyek és a kedvenc plüss békája ott van az éjjeli szekrényemen.
2017. január 1., vasárnap
Karácsony 2016
Hi, My name is Cintia and I'm an addict.
Igen-igen, és nem szégyellem, h az OCD-m mellett még karácsony mániában is "szenvedek".
Idén is végeztem mindennel október végére. Igaz, Franky egyik ajándékára még várnom kellett, mert azt csak előrendeléssel tudtam megvenni, de így is postázták időben és ha jól emlékszem 17-én meg is érkezett. Szóval minden kész volt, becsomagolva, kezdhettem megtervezni a menüt és a dekorációt. Már tavaly is gondoltam rá, h fényfüzért teszek fel vhogy a nappaliba és idén meg is csináltam :D
Ami a kaját illeti:
Főételnek egyben sült malachusi, egészben sült fűszervajas csirke és rántott hal.
Köretnek rizibizi, majonézes krumplisaláta, krumplipüre, saláta.
Desszertnek mézes krémes, keksztekercs, sajtos & szezámmagos pogácsa, gesztenyés szelet, tiramisu, szaloncukor, minced pie.
Szerencsére 23-24-én szabad voltam így volt időm mindenre. 23-án megcsináltam a desszerteket és a köret egy részét, így 24-én reggel takarítottunk egy kicsit, majd feldíszítettük a fát, én még elmentem beugrottam egy kád vízbe némi Lush fürdőmombával úgyhogy egész kipihenten indult a karácsony.
Este Skype és telefon a családdal és BFF-el. Ajándékbontás. Boldogság. :)
Szerencsére csak 28-án kellett visszamennem dolgozni, úgyhogy 5 napot itthon lehettünk együtt.
Igen-igen, és nem szégyellem, h az OCD-m mellett még karácsony mániában is "szenvedek".
Idén is végeztem mindennel október végére. Igaz, Franky egyik ajándékára még várnom kellett, mert azt csak előrendeléssel tudtam megvenni, de így is postázták időben és ha jól emlékszem 17-én meg is érkezett. Szóval minden kész volt, becsomagolva, kezdhettem megtervezni a menüt és a dekorációt. Már tavaly is gondoltam rá, h fényfüzért teszek fel vhogy a nappaliba és idén meg is csináltam :D
Ami a kaját illeti:
Főételnek egyben sült malachusi, egészben sült fűszervajas csirke és rántott hal.
Köretnek rizibizi, majonézes krumplisaláta, krumplipüre, saláta.
Desszertnek mézes krémes, keksztekercs, sajtos & szezámmagos pogácsa, gesztenyés szelet, tiramisu, szaloncukor, minced pie.
Szerencsére 23-24-én szabad voltam így volt időm mindenre. 23-án megcsináltam a desszerteket és a köret egy részét, így 24-én reggel takarítottunk egy kicsit, majd feldíszítettük a fát, én még elmentem beugrottam egy kád vízbe némi Lush fürdőmombával úgyhogy egész kipihenten indult a karácsony.
Este Skype és telefon a családdal és BFF-el. Ajándékbontás. Boldogság. :)
Szerencsére csak 28-án kellett visszamennem dolgozni, úgyhogy 5 napot itthon lehettünk együtt.
Nincs elég sütikiszúróm :D
csináltam mézeskalácsot is
rénszarvasos zokniból sosem elég
a kuttyok kaptak pulykás & vörösáfonyás kekszet
műfenyő before
műfenyő after
( nem hittem volna, h ilyen szép lesz mikor kiszedtük a dobozból )
jut eszembe, volt még pigs in blanket és mozzarella rudak is
fényárban úszik a lakás
a legkreatívabb csomagolás díját idén Eszter nyerte :D :D :D
sztem Lord is élvezte, h itthon vagyunk
kedvenc karácsonyi ajándékom természetesen a "legpraktikusabb" is
nem igaz, a táskát is imádom amit kaptam, de ez UNICORN ÉS CSILLOG :D
csoda, h Lola még elfér a játékai mellett
Hello, van nálad kaja?
A legtündéribb rénszarvas <3
"Azonnal szedd le rólam ezt az izét!" tekintet a'la Lola
karácsonyi készülődés a konyhában 2 retriever "segítségével"
Lola az ajándékbontásnál is segédkezett
2016. augusztus 27., szombat
Edinburgh 2016
Végre ez is elérkezett. :)
Július 30-án reggel útra keltünk. Időben és zökkenőmentesen megérkeztünk King's Cross vasútállomásra, még ivőnk is volt bőven a vonatindulás előtt, úgyhogy beszereztem a szokásos Brides magazint, legyen mit néznem a közel 5 órás út alatt.
Mikor kiírták a peront leadtuk a bőröndöt, majd gyorsan megkerestük a kocsit ahova párom anyukájának a foglalt ülése szólt. Ott viszont már ült valaki. Mint kiderült, párom véletlenül másnapra vett neki jegyet. Upsz. Na mindegy. Ez legyen a legrosszabb dolog az út alatt.
Szerencsére még így is találtunk neki és nekem is helyet, Franky pedig Lorddal a közlekedőrésznél maradt, a kocsija csak ott fért el.
Az út jól telt, beszélgettünk, olvastam, zenét hallgattam, és a kilátás is szép volt.
Edinburgh-ban átszálltunk egy másik vonatra és 20 perc múlva már Prestonpans állomáson voltunk, ahova jött értünk a taxi. Kicist keresgélte a helyet, de végül megtalálta. Nagyon tündéri kis házikó, cuki nappalival, kandallóval, nagy konyhával és hatalmas kerttel.
Elfoglaltuk a házat, berendezkedtünk majd célbavettük a helyi Asda-t és feltöltöttük a hűtőt.
A hét további részéről nem írnék napra lebontva, inkább jöjjenek a képek. :)
A lényeg, hogy nagyon jó volt, kellett ez a kis kikapcsolódás. Én nagyon éveztem és biztos visszamegyünk mad még, egyszer megnézném milyen télen is, habár ha havat szeretnék lehet még északabbra kell majd menni.
A város szerintem ngyon szép, az emberek kedvesek, de nekem elég hideg volt és szürke. Tudom, Skócia, mégis mit várok. :) Kirándulóidőnke tökéletes, de az biztos, h nem tudnék ott élni. Hogy minden nyaram 17-18 fokos legyen és augusztusban fűtsek? Na nem.
Szerencsére volt időnk mindenre amit beterveztünk, és még 2 kutyusbolt látogatás is belefért :D
Július 30-án reggel útra keltünk. Időben és zökkenőmentesen megérkeztünk King's Cross vasútállomásra, még ivőnk is volt bőven a vonatindulás előtt, úgyhogy beszereztem a szokásos Brides magazint, legyen mit néznem a közel 5 órás út alatt.
Mikor kiírták a peront leadtuk a bőröndöt, majd gyorsan megkerestük a kocsit ahova párom anyukájának a foglalt ülése szólt. Ott viszont már ült valaki. Mint kiderült, párom véletlenül másnapra vett neki jegyet. Upsz. Na mindegy. Ez legyen a legrosszabb dolog az út alatt.
Szerencsére még így is találtunk neki és nekem is helyet, Franky pedig Lorddal a közlekedőrésznél maradt, a kocsija csak ott fért el.
Az út jól telt, beszélgettünk, olvastam, zenét hallgattam, és a kilátás is szép volt.
Edinburgh-ban átszálltunk egy másik vonatra és 20 perc múlva már Prestonpans állomáson voltunk, ahova jött értünk a taxi. Kicist keresgélte a helyet, de végül megtalálta. Nagyon tündéri kis házikó, cuki nappalival, kandallóval, nagy konyhával és hatalmas kerttel.
Elfoglaltuk a házat, berendezkedtünk majd célbavettük a helyi Asda-t és feltöltöttük a hűtőt.
A hét további részéről nem írnék napra lebontva, inkább jöjjenek a képek. :)
A lényeg, hogy nagyon jó volt, kellett ez a kis kikapcsolódás. Én nagyon éveztem és biztos visszamegyünk mad még, egyszer megnézném milyen télen is, habár ha havat szeretnék lehet még északabbra kell majd menni.
A város szerintem ngyon szép, az emberek kedvesek, de nekem elég hideg volt és szürke. Tudom, Skócia, mégis mit várok. :) Kirándulóidőnke tökéletes, de az biztos, h nem tudnék ott élni. Hogy minden nyaram 17-18 fokos legyen és augusztusban fűtsek? Na nem.
Szerencsére volt időnk mindenre amit beterveztünk, és még 2 kutyusbolt látogatás is belefért :D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










































































