Finally :)))
Nem volt egyszerű, sok munka volt benne, de azért eléggé élveztem.
Hosszú bejegyzés jön, csak szólok :D
Szóval az úgy kezdődött, h még kb oktüberben kikértem 1 hét szabit januárra, megbeszéltem a lányokkal, h pls legyenek ők is szabadok, kéne a véleményük, plusz Eszter fuvaroz majd minket. Kinéztem X tervezőt akinek tetszettek a ruhái, volt 1 amibe konkrétan szinte szerelmes voltam és meg voltam róla győződve, h az lesz a ruhám. Persze nem az let, de mindegy. :) Ez sztem kb 50-50%-ban ígyvan. Vagy kinézed és nem az, vagy úgy jársz mint Nóra barátnp aki online meglátta, elment felpróbálni, szerelem első látásra, és köszöni szépen enki az lesz a ruhája. Persze, h én a másik 50%-ba tartozom. Azt mondanám nem tzdtam mit akarok, de azt igen, h mit nem. Azért nyitott voltam dolgokra, felpróbáltam minden fazont, de hamar kiderült mi az ami jól áll és kényelmesen érzem magam benne és mi az ami bármennyire is tetszik, de pl leülni lehet nem tudnék benne vagy úgy járnék mint egy pingvin.
Szóval már októberben lefoglaltam időpontokat, nem akartam túlzásba vinni, 4 nap alatt 4 szalon, így is soknak tánt mivel gyűlölök ruhát próbálni és ha egy szimpla farmert vagy pulcsit nem szeretnék akkor egy kb 5 kilós menyasszonyi ruhát sem.
vasárnap
( Nóra ott találta a ruháját )
Vasárnap mentünk, jött velem Nóra és Olivia, előbbi izgatottabb volt mint én, esküszöm mint a kutyája Lily akit nem lehet lenyugtatni lévén Jack Russell X Yorkie mix.
Kész tervvel érkeztem, a honlapról kinoymtatva a ruhák, h hello ezekete szeretném felpróbálni. Mi van , mi nincs ... stb. A konzultáns hölgyike igencsak meg volt lepődve és azt mondta bárcsak mindenki így érkezne. Persze egy csomó nem volt, meg jajj ez új még nincs meg, ebből csak 1 van ami 12-es méret, ebből eleve nem csinálnak plus size-t, de azért még így is jól indult, mert kb 6 ruhát próbáltam.
Rögtön egy kb "princess" ruhával kezdtem, nagyon szép volt, de úgy éreztem nem illik hozzám. Egy kicsit túl sok volt. Ha az esküvőnk egy templomban lenne azt mondom oké, de a skót mezőre maybe a little too much.
Ez is nagyon tetszett, mert egyszerű volt, de kicsit nehéz volt a szoknya ( habár imádtam, h van zsebe . . . a kutyanasit nyílván raknom kell majd vhova ) és a héta is tetszett, h nem teljesen nyitott, de nem is takar mindent. Viszont megintcsak ugyanaz az érzés . . . templomban , uténa nagyszabású bulin igen, de nem Skóciában.
Ezt meglepően szerettem, pedig nem vagyok híve a felsőrész megoldásának ezekkel a panelekkel és csak a "boobcup" látszik, de meg tudják oldani, h extra anyagot tesznek allá és akkor nme átlátszó. A szoknyája pedig csinllámos volt, szóval extra pontok.
LOL
Kicsit Angelina Jolie-s, mert elöl fel volt vágva ami ugyan nem látszik a képen, és pezsgőszínű ami ugyan nem zavart, de inkább láttam volna vmi díjkiosztón mint esküvőn.
Ezt egy másik menyasszoynon láttam meg és én is szerettem volna felpróbálni. Sajna mivel ez az egy volt nekik amit épp vmi kiállításról kaptak, természetesen egér méret, amúgy meg barpmi nehéz, sztem volt vagy 8 kg. Szép, fényes, úgyahogy tetszett is, de nem az igazi.
A napot megkoronáztuk egy Wagamama ebéddel és irány haza.
hétfő
Eszter vitt ( Szandra sajnos nem kapott szabit, így ő nem tudott jönni )
Gyönyörű szalon, nagyon kedves eladó hölgy, ráadásul hetente 2x nagyobb méretű hölgyekre specializálódott eladó foglalkozik a menyasszonyokkal.
Rögtön kérdezték kérünk-e teát, kávét, üdítőt, menü az asztalon.
Szokásos kérdések az esküvőről ( mikor, hol, hányan . . .)
Elmondta, hogy a hátsó sor a £3000 fölötti ruhák, a jobb oldalon a sale a töbi pedig a "maradék", és bármi amin kék szalag van az rendelhető UK32-es méretig, majd kaptunk kis szívecskéket amiket rárakhattama ruhákra amik tetszenek és azokat hozta a póbafülkébe felpróbálni.
Minden nagyon professzionális volt, csak 2 negatívumot említenék meg: az egyik, h nem lehetett fényképezni, a másik pedig, h a hölgy egy kicist től pushy volt a végén, látszott, h nagyon szeretne ebből eladást csinálni. Ezzel a no photo dologgal az a próbléma, h a legtöbb menyasszony nem fogja ott helyben rögtön eldönteni, vagy legalábis nagyon kevesen. És nem fogsz 1 nap alatt 8 szalont bejárni, tehát kell az összehasonlítási alap, ami nme más mint a fénykép.
Azzal az indokkal jöttek h a tervezők nem akarják, h a professzionális képeken kívül más is kikerüljön, de basszus a 21. században ezt ne használjuk már kifogásnak. Szimplán azt akarják, h szeresd meg a ruhát, menj vissza és akkor majd rábeszélnek.
Felpróbáltam 3 ruhát, amiből 1 mermaid volt, hamar rájöttem, h nem az én fazonom.
A másik kettő viszont nagyon tetszett.
Lágy esésű szoknya, nem nehéz és cipzár hátul, nem pedig a szokásos fűző.
Ez £2095 volt ami több mint amennyit én a ruhára szánni akartam, plusz erre rájön még £200-£300 az átalakításra, szóval akkor meg már tényleg nagyon túllépném a keretem.
Ez a másik nagy szerelem volt és az összes David's Birdal ruha eltűnt mellete.
A tervező Stella York , imádtam a mellkivágását, nagyon puha volt az anyaga, ennek is volt zsebe, az ujja lecsatolható és akár másik is felrakható, hátul végig gombok, szintén cipzár és az ára is "csak" £1200, ráadásul nagyon szép derekat csinált. Nem nagyon akartam levenni. :)
És akkor megint az a kis érzés, h vmi hiányzik.
A szokásos mantrám:
If it's not a hard yes, it's a no.
Tehát itt sem vettünk ruhát, de utána életem legfinomabb kókuszos currys csirkéjét ettem a kb 100 méterre lévő Urban Orient-ben.
kedd
Eszter nem hitte el, h tényleg egy esküvői ruhaszalonban fogunk kilyukadni, mert farmok és földutak vettek körbe minket, de nyugtattam, h ne aggódjon és tényleg oda jutottunk.
Itt volt az a ruha ami szerelem volt egy éve, és kb minden egyes instagram képet láttam róla és meg voltam győződve, h ez lesz az.
Az a durva, h beszéltem a nővel előtte, h biztos, h van nála ez a ruha és plus sizeban is fel lehet próbálni. Azt mondta igen. Gyakorlatilag pedig belepaszírozott egy kb 10-be, végig fognom kellet a mellem, mert majdnem kiesett belőle, közben a derekamnál meg szorított és a karomnál is.
Szóval a Willowby Galatea nem lett a ruhám.
Még felpróbáltam a Harmony-t, ezt lehetett volna snow-ban is rendelni, tehét mikor a csipke is fehér a ruhán, de vhogy nem volt az igazi.
Mellesleg baromi hideg volt a szalonban.
Eszter végig kabátban ült és közel volt hozzá, h megüsse a csajt aki belepaszírozott a 10-es méretbe.
Közben pedig az ottani eladó is ( aki melleslega tulaj is egyben ) semmivel nem kínált meg minket ( hello, ehhez azért nem keveset autóztunk ) és szintén kicsit pushy volt, h akkor gondolkodjak és foglaljak be még egy időpontot amire visszajövök mégegyszer felpróbálni a ruhát. No thx.
szerda
Jajj ez úgy kellett mint egy doboz Ben&Jerry's ay 1 éve diétázónak.
Itt is csak veled foglalkoznak, egy nagyon kedves idősebb hölgy volt a segítségemre, látszik, h nem ma kezdte, nagyon tudta mit csinál.
Együttt kiválogattunk pár ruhát, azt is fel tudtam próbálni ami nem volt a méretem, de hátul megoldották panelekkel. Ötleteket adtak. Nagyon jól éreztem magam.És itt is volt egy ami nagyon tetszett, de a csipke nem volt az igazi, de persze mindent át lehet alakítani úgy ahogy szeretnék.
A végén kettő tetszett nagyon, de utóbinál ami kicsit rózsaszínes volt emgint csaka szokásos . . . that is not100% me.
Eszter kedvenc képe :D
Pont tüsszentek . . . jó kép :D :D :D
Még aznap délután elmentünk a Bridal Room-ba amiről anynit, h egy pici pajta, konténerek között és egy pillanatra elgondolkodtam, h lehet itt kiveszik a vesénket ls megetetnek a malacokkal a szomszédos farmon.
Szerencsére nem így történt, de azért picit scary volt. A honlap ráadásul nagyon pretty szóval végképp nem ezt vártam.
Itt képeket sem csináltunk. Azt külön kiemelném, h beszéltem a hölggyel telefonon és azt mondta nagy választék van nála plus size ruhákból. Jah . . . volt kb 10. No komment.
És akkor ezek után ott tartottunk, hogy NINCS ruhám.
Van 1-2 erős versenyző, de egyik sem AZ.
De mivel Pinterest is my friend . . . Google too . .. ezért elkeztem egyszerű menyasszonyi ruhákat keresni, mert rájöttem, hogy szerény véleményem szerint a legtöbb bride ott rontja el, h vki más, vmi jóval több szeretne lenni a nagy napon mint amilyen valójban. Értem én , h ez a nap különleges, de ha vki egyszerű akkor az ne most akkorjon tiarés, kesztyűs, gylmént nyakékes hercegnőruhás menyasszony lenni. Én pedig már az elejétől kezdve úgy voltam, h vagy nagyon egyszerű ruhám lesz minden csicsa nélkül vagy valami ami egy kicsit más, nem megszokott.
Ezért pl az alábbi ruhék nagy kedvenceim voltak
Ez az utolsó kettő szintén szerelem ( évekig . . . még most is )
Aztán megakadt a szemem 2 ruhán, az egyik Essense of Australia D2972 aka Judy
Ez volt az amit szerettem volna.
MINDEN tetszett rajta. Hogy semmi díszítés, semmi csipke, csak maga a fazon. És hossző ujjú, ami valljuk be az átlag augusztusi 17 fokos Skóciűban elég jól jöhet.
Problem 1: max 22-es méretben rendelhető
( én most 26-28 vagyok és ha bridal akkor ott általában egy számmal eleve nagyobb kell )
Problem 2: a kisebb méret felé hajlik a ruha. Szóval a 22-es igazából egy 20-as, szóval 18-as méretre le kéne fogynom augusztusig
Problem 3: SEHOL nincs egész Angliéban 16-osnál nagyobb méret, szva kizárt, h fel tudjam próbálni. Nekiálltam levadászni azt a 16-ost, van egy Birmingham-ben . . . 3 óra kocsival. Eszter hősiesen bevállalta, h elvisz.
Közben jött az ínszalag szakadás a derekamban, szóval, h a picsában fogok én 6 órát autózni mikor ülni max 5 percet tudok. Jo ok, max elfekszem a hátsó ülésen.
Találtam egy szalont Londonban ahol volt belőle 14-es. Úgy voltam bele, h legalább megnézem, mert lehet mér az anyaga sem tetszik akkor meg minek messzebb menni érte.
De sajna nagyon tetszett. Viszont hamar realizáltam, h valszeg az esküvőig nem fogok annyira lefogyni, kockéztatni meg nem szeretnék. Szóval le kell mondanom róla.
Ha már ott voltam azért felpróbáltam még 1-2 ruhát. Why not?!
A másik ruha Stella York 6843+
A Stella York ruhákkal az a jó, h szinte mind rendelhető nagy méretben és £1800 alatt vannak, tehát kereten belül.
Ismét vadászat indult, ami úgy nézett ki, h a tervező honlapjáról kinyomtattam a 100 mérföldes körzetben lévő boltokat és egyesével elkezdtem őket felhívni, h van-e ez a ruha és hényas méretben, mert ha még egy 10-esbe beletudszkolnak rájukgyújtom az egész helyet.
Vol egy kb közel, 40 perc kocsival , 2 óra vonattal az átszállások miatt, így első körben Zsuzsa barátnőm jött el velem lelki témaszt nyújtani. ( Teszem hozzá ülni még mindig nem tudtam a derékfájásom miatt ).
Szóval január 25-én Helena Fortley
Itt is rögtön mit kérünk, kávé, tea, ücsi . . .
Mi a "pincébe" mentünk ott volt egy paravánnal leválasztott hely ahol öltözni lehetett, meg egy mésik szoba, aki ott öltözött az utna felment a lpcsőn és ott mutatta a vendágseregnek a ruhákat.
Felpróbáltam ezt a Stella York-ot 22-es méretben és nagyon szép volt.
Könnyű, nem szúrós a csipke része és pont annyit mutatott amennyi még nem túl sok nekem. Sally pedig ( aki a ruhapróbával segített ) egyszeűen fantasztikus volt.
Nagyon szép szelekciójuk volt, kiválasztottam még párat, ugyan volt olyan aminél félúton azt mondtam inkább hagyjuk, mert lehet úgy kell majd levágni rólam.
Finoman fogalmazva az elmlt pár évben igencsak kiműveltem magam menyasszonyi ruhákkal, tervezőkkel kapcsolatban. Sally eléggé impressed volt :D
Plsz tudtam mi az amit már próbáltam, tetszett , nem tetszett, tudtam, h ha egy szoknya túlságosan pufi volt akkor simán kiszedethetek alóla 3 réteget és kényelmes lesz, plusz láttam a lehetőséget a ruhákban.
Volt egy ami tetszett, csak DIY ( do it yourself ) ruhának neveztem.
Hasonló volt a fazonja mint a teljesen simának, de mondom ha a második övet levetetem róla, plusz a ceremóniára rárakatok egy tüllszoknyát akkor jajj de szép, a vacsorára meg leveheteem és kényelmes.
És ismét a hang . . . szép-szép, de semmi külünleges ( legalábbis számomra ) és már annyiszor láttam vhol.
Még az emeleten voltunk mikor megláttam egy ruhát a fogason, tudtam a tervezőt, még a nevét is, azt is, h 3 különböző színben van és a felismerés, h jé, nem is tudtam, h ez is megvan nektek. Mondjuk mikor fotókon korábban láttam nem fogottt meg annyira. Nem feltétlen egy esküvői ruha ugrik be róla elsőre. Szóval még a csipkésben volam mikor megkérdeztem, h az hányas méret . . . 14-es . . . ahh mindegy, azért felpróbálom, mert A-line, szóval próba cseresznye, h rámjön.
Nehéz a ruha és külön fogas kell neki, mert a többiről lecsúszik :D
Belebújtam.
Zsuzsa szemei elkerekedtek . . . nem a jó értelemben, mert tényleg nem erre számított.
Én pedig imádtam és kb nem akartam levenni.
Tetszett, h kicsit szokatlan ( nem rossz értelemben ) és súlya van, nem hosszú az uszálya, h le kéne vgni belőle. Csak mosoloygtam és nem akartam levenni. Akárhányszor néztem a DIY ruhára és erre, nagyon húztam a weird felé.
Árban elég nagy kólünbség volt a kettő között, de mindkettő kereten belül volt és ha a DIY ruhára még ráköltök az extra szoknyára, meg esetleg egy hosszú ujjra, ugyanott lennék.
Hazajöttem és gondolkodtam, de már másnap tudtam, h a weird ruha lesz az.
Hétfőn lemondtam a birminghami szalon időpontját ( Eszter nem kicsit fellélegzett miatta, meg én is, h nem kell begyőgyszerezve 6 órát feküdnöm a kocsi hátsó ülésén )
Kértem még egy időpontot , Eszter elvitt aki szintén egyből beleszeretett a ruhába és ennyi.
Megrendeltem, kifizettem, júniusban érkezik, akkor kezdődik a fitting.
Nagy megkönnyebbülés, h megvan. Már csak azon aggódok, h nehogy elrontsák, megérkezzen és minnél hamarabb helyrejöjjek, h vissza tudjak menni edzeni.
Holnap pedig irány Guildofrd, mert Frankynek most már kereshetünk öltönyt, cipőt, esküvői gyűrűket és nekem is cipőt.
Gratulálok a ruhához, nekem nem lenne ennyi kitartásom, rögtön az első szalonban lecsapnék arra ami rámjön. :D
VálaszTörlésBak vagyok. Ha van egy kép a fejemben, addig keresem amíg meg nem találom :)
Törlés